Lost Control Wikipedián

Csináltam egy bejegyzést a Wikipedián Lost Control együtesről.
A szöveget bemásoltam Cimmer Csongor posztok alapján, egy kis formázással.
Elképzelhető hogy a wiki adminisztrátorai törlik a bejegyzést de addig is a link itt található: Lost Control.

Mindenesetre kellene egy forditás a szövegről angol nyelven két héten belül vagy letörlik a wikipediárol a bejegyzést.

Köszönöm.

Háosz és Gúzsva a zagyban

A vajdasági emigráció egyik (már életében) kultikussá vált figurájáról emlékezzünk meg. Bada Dadáról (Bada Tibor) lenne szó, akinek volt kezelő pszichiáterével sikerült megismerkednem és kellemesen elbeszélgetnem. Az eddig ismert tényeken túl (Bada Dada ismert alkoholizmusa) elmondása szerint a tragikus sorsú művész súlyos mentális betegségben szenvedett, melyre gyógyszereket is kellett szednie. Öngyilkosságát megelőzően teljesen absztinens volt, pszichésen állapota kiegyensúlyozottnak imponált. Kezelőorvosa (aki egyébként Erdélyből származik) lelkiismeretét foglakoztatja a gondolat, hogy kár volt Bada Dada és az alkohol bensőséges kapcsolattát megszakítani.

A családdal történő egyeztetést követően emlékei, gondolatai megjelentetését tervezi.

Taco mindkettőt visszautasította!

A megfelelő idejű hatásszünetet követően néhány információ a képről.
A lostcontrolproject etológiai vizsgálódásokba is kezdett. Ehhez három merőben különböző kutyát használt fel. A mellékelt ábrán látható nagytestű (melyet néhány nap alatt Toldinak, Brutusnak, majd Rexynek is nevezhettünk, példázva a kísérlet ad hoc arculatát), a korrekt családtervezés útján hozzánk került mopsz, Shiva és a tőlük mintegy 20 km-re lakó Taco (kölyök szuka, Djole és Judit lakótársa) vett részt a vizsgálatban. Az experimentum során több feladatot tűztünk ki magunk elé:
1. A Shiva által képviselt arisztokratikus és a Taco által hordozott meghatározatlan vérvonal keresztezésének előkészítése (a kutyák egymással történő megismertetése, összebarátkoztatása) a későbbi megdöbbentő eredmények reményében,
2. Taconak cimbora, a nagytestű befogadott kutyának pedig jól megérdemelt élethely kerítése könnyen megfejthető célok által vezérelve.
Az experimentum részletes ismertetésétől jelen keretek között eltekintek, annak viszontagságairól részletes (és tanulságos) történéseiről bármelyik résztvevő szóban kimerítő tanúbizonyságot tehet.
A lényeg: a két kitűzött feladat közül csak az első sikerült, mintegy 3 napos, 2 részletben letudott türelmes üldögélést követően.
Ami a következtetést illeti: Djole, bár számos szerteágazó ismeret birtokosa, ezen ismeretek átültetését a kutyanevelés terére szerény sikerrel míveli. A tanulságot a magunk részéről levontuk: hasonló vizsgálatokba olyan személyekkel bocsátkozunk, akiknek ehhez veleszületett képessége, vagy megfelelő elsajátított ismerete van (a topolyai Mezőgazdasági Szakközépiskola diplomáját a továbbiakban nem áll módunkban elfogadni.)

Szégyelljétek magatokat....

Mindenkit intésben kell, hogy részesítsek, megmondom őszintém, nagyobb alkotókedvet és kreativitást vártam... Négyszemközt, baráti beszélgetéskor mindenki bátor, amikor adódik a lehetőség, akkor némának bizonyul...
Ezek szerint senkinek sincs mondanivalója...
Pedig én komolyan gondoltam, bozonyítsa ezt a Szemszívű kutya, aki átlép a múlton című olajfestmény, alant...

Paint it Black

Alkotta: Baják Niki, Kasza Szilárd, Juhász Tibók, Cimmer Csongor, Baják Laci, Cimmer Lilla (aki szeretett volna még piros szájat, de nem volt piros festék...)

Roncsák Tibor emlékezik

2007-11-07. Tegnap jutott tudomásomra, hogy megszületett a lostcontrolprojekt. Jó ötletnek tartom, és rendkívül örülök neki. Bár nagy veszteség a zenekar számára, mind a „törzsrajongó tábor” számára, hogy az a kis hanganyag is eltűnt, amink volt – ami egyesek szerint az én lelkemen is szárad - , de véleményem szerint nem az a meghatározó dolog, hogy most sírjunk, jajveszékeljünk a múlton és a történteken. Civakodás, újjal mutogatás helyett inkább leírom, hogy nekem mit jelentett ez a zenekar, a LOST CONTROL.

Legbelül úgy érzem, hogy az a pár év, amit a tagokkal és a zenekar szűk baráti társaságával töltöttem, részben meghatározta az elkövetkező éveimet. Soha sem voltam nagy zenész, és nem is leszek. Nem is azért álltam be a zenekarba hogy híres és nagyzenész legyek. Egyszerűen csak úgy jött, mint a pesti gyors. Felszálltam rá és utána nem akartam leszállni. De sajnos jött a végállomás is…

Az egész úgy kezdődött, hogy egy hideg kora tavaszi vasárnap délután összefutottam Pósz Béla régi cimborámmal a már említett Amadeus törzshelyen. Épp a pincérrel vitatkozott hogy kifizette vagy sem a fél literes fröccsét. Kérdezte tőlem, hogy meg van e még a padlásomon az a régi basszusgitár amit látott nálam gyerekkorában.

Biztos meg van. – válaszoltam.

Tudok e rajta játszani? – kérdi.

Nem. – én erre.

Nem számít… Be vagy véve a bandába! – fejezte be Béla, és rendelt még egy korsó fröccsöt.

Ideges voltam, vártam már a szombat délelőttöt, ugyanis akkor kezdődött a próba. A tagok egy részét távolról ismertem, a többit még úgy sem. Csak fél füllel hallottam róluk, hogy ez egy „elit” zenekar, egyetemisták, nagy fejek, és komolyan csinálják, nagy az ambíciójuk. Ezért is csodálkoztam, hogy én hogy kerülök be a sorba. Még gitározni sem tudtam.

Eljött a szombat, és meg kell hogy mondjam, alaptalanul idegeskedtem. Mindannyian jó fejek voltak hozzám. Segítettek, atyáskodtak(jó értelemben), gondoskodtak rólam, néha még gondolkodtak is helyettem. Hisz én voltam a legfiatalabb bandatag, és valakikre fel kellett hogy nézzek, részben példaképeim lettek. Sokszor le lettem cseszve túlzott alkohol fogyasztásom miatt, nemtörődömség miatt. Főként Kollár Andor volt a „nevelőm”, el is neveztem diktátornak, ami a mai napig illik is rá talán. De nem csak engem”rendezett” hanem az egész zenekart. Ő volt a banda atyja. Cimmer Csongor volt a zenekar nyugodsága, békéje, csendje, magabiztossága. Soha nem árulta el mit is érez sokszor. Ezért kicsit rejtélyes is volt. Hódi Izidor volt a csapat kalandora. Neki nem lehetett semmit sem mondani, irányítani. De nem is kellett. Ha megfogta a hangszerét, egyből az szólt, ami kellett hogy szóljon. Pósz Béla, a dobos. És hangszerjavító. És minden javító. Nem találtak még olyan tárgyat fel, amit Béla nem tudott volna megjavítani. Ha nem is az lett belőle ami előtte volt, azért valamire felhasználható volt.

Egyelőre ennyi, és a lényeg hogy a Lost Control a szívünkben és az agyunkban él. Örökre.

Welcome!

Köszönjük a jó híreket Andor! Köszönet a jószándékú bíróknak, és ünnepeljük a blogunk által működésbe hozott erők diadalát! Alig várjuk, hogy az ünnepelt csatlakozzon szerzőink sorába! A mielőbbi személyes találkozás reményében:

Egészségedre Rudi!

Frank Rudolf is freee!

Lost Control for ever!
Hazakísértem Frank Rudit, hogy ne élvezze már a mi átkozott "igazsgág"szolgáltatásunknak, amelynek tagja vagyok, nem követője, vendégszeretetét. Egy hónappal rövidült meg kényszervakációja, egy idős bíró jóvoltából, aki. Kérem, hogy mailcímemre mutatkozzatok be, hogy értsem/vágjam a beceneveket. Undornak külön üdvözlet, itt most már megtalál, régi e-mailcímem bizony sorsára hagytam a kéretlen levelek tömege miatt. Cimbának kösz a meghívást. Gyerünk Rudihoz! Mozduljunk ki poshadt otthonainkból asszonyaink szoknyája mellől (ezt magamra értettem) és ünnepeljük meg azt, hogy Rudi is free, again.
Ja, erről jut eszembe:

ATMOSPHERE

Csak lépj tovább csendben

de soha se temessen magába a csend

mert állandóan érzem a félelmet

mely átalakítja az életem

lépj tovább

csak ne menj el...

Csak lépj tovább

és ne fordíts hátat

pillanatnyi tétovázásod

illúziókat hozott

és a vágy az önzés leple alatt felcsap

majd kioltja a csend

csak ne menj el...

Te azt hiszed olyan könnyű

a földön járni és letekinteni a felhőkből

és felülről látni mindent itt alant

minden egyes dédelgetett

majd túl korán eldobott

sorsára hagyott emléket

csak ne menj el

csak ne temessen magába a csend

IAN CURTIS, 1980
fordította Andor, kicsit később



héééé people, ha jól emlékszem így kezdődött a Lost Control első száma is, vagy nem? Csak abban az első az Exercise One volt. Felhívlak benneteket, hogy folytassuk. A hétvégén jön Reni, őt biztosan megdumálom.

A Lost Control zenekar története - a bomlasztó erők hatalomátvétele

A zenekar története során az elemésztődéshez vezető erők hatása egyre nyilvánvalóbbá, hatalomátvételük az aktív integritást konzerváló tényezőkkel szemben elkerülhetetlenné vált. Győzelmükkel a Lost Control a jelenleg is tartó passzív létezés fázisába sodródott.

Visszatekintve az eseményekre kijelenthető, hogy a tapasztalttal ellenkező végkifejlet lett volna igazán meglepő. Nincs kétségünk afelől, hogy az adottól eltérő térbeli és időbeli koordináták mellett az együttes története hosszabb és dicsőségesebb lehetett volna. A zenekar számára levegőt biztosító vajdasági "haladó" ifjúság a délszláv polgárháború reménytelenül elhúzódó viharában atomjaira hullott szét. A tagok szétszóródtak, az esetenként hétvégeken adódó próbalehetőségek a minőségi hanyatlás minden jelét magukon viselték, az alkotó energiák elapadásával verejtékes fizikai munkává, baráti tivornyákká züllöttek. A fellépések ritkultak, az Újvidéki Rádió munkatársa által felajánlott ingyenes stúdióhasználat ki nem használása hűen tökrözi az ambíciók halványodását.

Alkalmanként, a fenti körülmények dacára, sikerült az alkotói folyamat iránti éhségérzetet megújítani. Ebben a zenekar körüli személyeknek is jelentős érdemük volt (elsősorban Mészáros Róbert - Zebec, próba és dalrögzítési kísérlet a Török házban). Az ezen fellángolások során született magyar és angol nyelvű dalok színpadon történő megszólaltatására gyakorlatilag nem került sor, a rögzített anyagok (tudomásunk szerint) a korábbi hangfelvételek sorsára jutottak.

A Lost Control elhalkult, története az alkotó energiák minimumával jellemezhető passzív fázisába fordult.

A. E. Bizottság - Szerelem (részlet)

Valahogy igy,habar nekem a ti verziotok jobb volt(Andor duruzsolo hangja)

No cim

Haj evribadi,free Frank Rudolf!
De mi kozom nekem a lostcontrolhoz?
Ha csak nem az hogy jo volna hallani amikor Andor a fulembe duruzsolja hogy ma megint itt van a szerelem...
Helyesirasra tollem neszamitsatok

Válasz: Itt nem csak a zenekarról van szó. Egyébként ahhoz is van közöd: gondolj csak a H/H erősítőre, mely a banda lelke volt, és a te lelkeden is száradt... (Cimba)

A Lost Control zenekar története - a létezés időszaka

Az első dalok elkészültét követő időszakot egy számos koncerttel, és kevés dalszerzéssel jellemezhető időszak követte. A zenekar repertoárján saját dalok mellett (a teljesség igénye nélkül) Joy Division, Sisters of Mercy, Bauhaus, The Cure, Sex Pistols, Iggy Pop szerzemények szerepeltek. Időközben egy újabb gitárossal, Hódi Izidorral bővült a tagok sora. Biczók Csaba, majd az ő kényszerű kiválását követően Roncsák Tibor szállt be basszusgitáron, énekesünk mozgásterének bővítése céljából. Fellépés az I. Vajdasági Ifjúsági Fórumon, menetrendszerű koncertek a Moravicai Sörfesztiválokon, időszakos, performansz-jelleget öltő előadások a zenekar törzshelyének számító Amadeus Bárban, és egy kultikus emlékű koncert a Palicsi Yacht Clubban teszik feledhetetlenné ezt az időszakot.
Időközben a zenekar tagjait számos további zenei hatás érte, melynek következtében a Lost Control koncertjeinek dalanyaga változott: egyre nagyobb teret kaptak magyar new wave zenekarok (Európa Kiadó, Sziámi, Neurotic, Amen) feldolgozásai, hogy később néhány jugoszláv dal is feldolgozásra kerüljön (Disciplina Kičme).

A Lost Control zenekar története - az ihletett periódus

A későbbi Lost Control anyagi magva készen állt a megtermékenyülést jelentő szellemi impulzusok fogadására. Ezek egyikét jelentette a Frank Rudolffal (és szabadkai társaságával) megköttetett barátság, mely belépőt jelentett a zenekar tagjai számára a dark és gothic zene világába. Kiemelkedő élményt jelentett Ian Curtis és a Joy Division munkásságának megismerése, melynek hatása a névválasztáson túl a későbbi zenei munkásság jelentős részén is tettenérhető. A zenei érdeklődés egyértelmű és ellentmondást nem tűrő változása, valamint a zenekaron kívüli történések (melyekről diszkrét egyszerűsséggel később szólunk) következtében a zenekar trióvá zsugorodott, kialakult a klasszikusnak tekinthető fellállás: Kollár Andor ének és basszusgitár, Cimmer Csongor gitár és Pósz Béla dobok.
Ezen időszak ihletettségét leginkább az alkotási munkálatok intenzitása és a kialakult zenei termék minősége fémjelzi. A dalok túlnyomó többségének megszületése Cimmer Csongor padlásszobájához köthető, ahol egy bassusgitár és néhány pohár likőr mellett öltöttek testet. A zenekar (immár hivatalosan is Lost Control néven) a helyi (bácskossuthfalvi, moravicai) színházterembe vonult, hogy a félkész dalokat kimunkálja és azokat rögzítse. Az elkövetkező két nap terméke lett a Questions című demo kazetta, melynek dalait a zenekar a mai napig büszkén vállalja és munkássága mérföldköveként, és vélhetően csúcsaként tekinthet rá. A felvétel a következő dalokat tartalmazta: Questions, I Hate You, Electric, Shadows, The Leaving. A múlt idő sajnos indokolt, mivel a mai napon egyetlen másolat létezéséről sincs tudomásunk.
A Lost Control, mint közösség, az ihletett alkotás ezen intenzitását soha többé nem tapasztalta meg.

A Lost Control zenekar története - az előzmények

A Lost Control előzményét egy általános iskolai formáció jelentette, melynek megalakulásában és megszólalásában elévülhetetlen érdemei voltak Graca Ferencnek, aki mint Cimmer Csongor gitároktatója került az események közelébe. A későbbiekben a The Flame nevet felvevő zenekar repertoárjára meghatározó hatással volt Graca Ferenc zenei ízlése, magyar és angol rock dalokat foglalt magában. Ennek az időszaknak a hozománya a tagok zenészi képességeinek megalapozásában, valamint az élőben, közönség előtt történő zenélés megízlelésében határozható meg. A korai munkában Cimmer Csongoron kívül Pósz Béla vállalt szerepet a későbbi szereplők közül, aki fokozatosan foglalta el a helyét a dobok mögött, melyeken korábban Pék László játszott. A bassusgitárt Mrazovac Dániel és Graca Ferenc felváltva szólaltatták meg, a későbbiekben gitáron csatlakozott Biczók Norbert. Két fontosabb élő fellépés érdemli meg, hogy megemlékezzünk róla. Az egyik, az általános iskolai ballagási ünnepség keretein belüli, mely minden tekintetben az élőben történő zenélés első élményét jelentette a zenekar korai tagjai számára. A másodikra a bácskossuthfalvi (Stara Moravica) Echo diszkóban került sor, ahol mintegy hatszáz érdeklődő tekintette meg a fiatal zenészek első szárnypróbálgatásait.
Az első periódus végén említendő meg Kollár Andor felbukkanása a tagok környezetében, aki a továbbiakban a Lost Control zenekar énekese és meghatározó tagja lett. A Lost Control készen állt a megszületésre.

Szerkesztők

Cimmer Csongor, Kollár Andor, Hódi Izidor, Mészáros Róbert - Zebec, Frank Rudolf, Dudás Gábor, Szalai Andor, Kobrehel Attila - Doki, Simon György - Djole, Losonc Csaba - Losi, Juhász Tibor - Tibók, Veréb Lóránt - Lóci, Tari Róbert

A névadásról

Sokan tudják mi az, és páran azt is, hogy miért? A szerkesztők egy csoportjának ismeretsége szorosan egybekapcsolódik a Lost Control nevű tinizenekar megszületésével, a zenekar próbáival, fellépéseivel. A névadás jogosságát jelzi, hogy a későbbiekben a zenekar körüli emberek bábáskodása mellett született meg egy szabadkai művészeti kísérlet, melynek szellemiségét (legalábbis részben) szeretné jelen honlap felkarolni, örökségét lehetőség szerint felvállalni.
Szerkesztők hajrá: meghalkult a Lost Control, dübörögjön hát a lostcontrolproject!

Intro

A számos ötlet közül ez talán megvalósul.... Folytathatjuk félbeszakadt beszélgetéseinket; arra méltónak tartott tartalmakat megoszthatunk egymással a térbeli korlátokat legyőzve.
Terveim szerint egy zártkörű szerkesztőség megszólíttatik, és amikor indokoltnak érzi, hozzászól.