2007. november 6., kedd

Frank Rudolf is freee!

Lost Control for ever!
Hazakísértem Frank Rudit, hogy ne élvezze már a mi átkozott "igazsgág"szolgáltatásunknak, amelynek tagja vagyok, nem követője, vendégszeretetét. Egy hónappal rövidült meg kényszervakációja, egy idős bíró jóvoltából, aki. Kérem, hogy mailcímemre mutatkozzatok be, hogy értsem/vágjam a beceneveket. Undornak külön üdvözlet, itt most már megtalál, régi e-mailcímem bizony sorsára hagytam a kéretlen levelek tömege miatt. Cimbának kösz a meghívást. Gyerünk Rudihoz! Mozduljunk ki poshadt otthonainkból asszonyaink szoknyája mellől (ezt magamra értettem) és ünnepeljük meg azt, hogy Rudi is free, again.
Ja, erről jut eszembe:

ATMOSPHERE

Csak lépj tovább csendben

de soha se temessen magába a csend

mert állandóan érzem a félelmet

mely átalakítja az életem

lépj tovább

csak ne menj el...

Csak lépj tovább

és ne fordíts hátat

pillanatnyi tétovázásod

illúziókat hozott

és a vágy az önzés leple alatt felcsap

majd kioltja a csend

csak ne menj el...

Te azt hiszed olyan könnyű

a földön járni és letekinteni a felhőkből

és felülről látni mindent itt alant

minden egyes dédelgetett

majd túl korán eldobott

sorsára hagyott emléket

csak ne menj el

csak ne temessen magába a csend

IAN CURTIS, 1980
fordította Andor, kicsit később



héééé people, ha jól emlékszem így kezdődött a Lost Control első száma is, vagy nem? Csak abban az első az Exercise One volt. Felhívlak benneteket, hogy folytassuk. A hétvégén jön Reni, őt biztosan megdumálom.

Nincsenek megjegyzések: