A zenekar története során az elemésztődéshez vezető erők hatása egyre nyilvánvalóbbá, hatalomátvételük az aktív integritást konzerváló tényezőkkel szemben elkerülhetetlenné vált. Győzelmükkel a Lost Control a jelenleg is tartó passzív létezés fázisába sodródott.
Visszatekintve az eseményekre kijelenthető, hogy a tapasztalttal ellenkező végkifejlet lett volna igazán meglepő. Nincs kétségünk afelől, hogy az adottól eltérő térbeli és időbeli koordináták mellett az együttes története hosszabb és dicsőségesebb lehetett volna. A zenekar számára levegőt biztosító vajdasági "haladó" ifjúság a délszláv polgárháború reménytelenül elhúzódó viharában atomjaira hullott szét. A tagok szétszóródtak, az esetenként hétvégeken adódó próbalehetőségek a minőségi hanyatlás minden jelét magukon viselték, az alkotó energiák elapadásával verejtékes fizikai munkává, baráti tivornyákká züllöttek. A fellépések ritkultak, az Újvidéki Rádió munkatársa által felajánlott ingyenes stúdióhasználat ki nem használása hűen tökrözi az ambíciók halványodását.
Alkalmanként, a fenti körülmények dacára, sikerült az alkotói folyamat iránti éhségérzetet megújítani. Ebben a zenekar körüli személyeknek is jelentős érdemük volt (elsősorban Mészáros Róbert - Zebec, próba és dalrögzítési kísérlet a Török házban). Az ezen fellángolások során született magyar és angol nyelvű dalok színpadon történő megszólaltatására gyakorlatilag nem került sor, a rögzített anyagok (tudomásunk szerint) a korábbi hangfelvételek sorsára jutottak.
A Lost Control elhalkult, története az alkotó energiák minimumával jellemezhető passzív fázisába fordult.
2 megjegyzés:
A Lost Controltól mindig másnapos lettem. Most is így lesz?
A kockázatokról és mellékhatásokról kérdezd meg kezelőorvosodat, gyógyszerészedet...
Megjegyzés küldése